Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zsír-hír

E helyütt olvashatja a nagyérdemű a Zsír Balázs olajra lép
című kópéregénnyel, továbbá a könyv társszerzőivel kapcsolatos híreket...

 


Nem ma írták, így hét esztendő után véletlenül akadtunk rá szövegvizeket fésülő halászhálónkkal az alábbi tanulmánykötet-fejezetre, amelyet még a 2001-es „őskönyv” alapján vetett papírra a szerző. Gerencsér Péter a Hany Istók ihlette (láp)világi legendakör ál-, fél- és valós művészi ábrázolásainak taglalását sem hagyta ki hiánypótló művéből. A sokrétegű és szerteágazó szöveg 2011-ben, a Zsír Balázs olajra lép című „újkönyvvel” egy évben látott nyomdafestéket, napvilágot, meg amit ilyenkor még látni szokott egy frissen megjelent tanulmánykötet.


Gerencsér Péter: Hany Istók alakváltozásai
(FISZ Könyvek 55.)


Hany Istók rulZ! (237–240. o.)

Az eddigi interpretációktól gyökeresen különböző módon közelíti meg a témát a Gángoly Attila és Novák Valentin szerzőpáros G. és N. urak álnéven 2001-ben publikált, önmagát pikareszknek, kópéregénynek definiáló Zsír Balázs című regénye. Ennek egyik epizódjában tűnik fel Hany Istók alakja – már ha a pikareszk regény műfaja nem magának a különálló epizódoknak a laza füzéreként értelmezhető. A kalandregényt modernizáló szöveg a cselekmény mozgalmasságával, túlburjánzásával ellenszegült a történetszerűséget háttérbe szorító posztmodern poétikáknak, igaz, a regény 1994–1996-os születése óta a honi posztmodern diszkurzus a történetelvű elbeszélést rehabilitálni látszott. A szerzőpáros szellemesen konstruál meg egy olyan szöveget, mely a fiktív, irodalmi szereplők és a különböző térhez és időhöz köthető valós történelmi személyek vegyítésével egyfajta bricolage-világot alkot, amelyben a készen kapott „talált tárgyak” kreatív módon íródnak újra. A szöveget a paronomázia, a nyelvzsonglőrködés, a regiszterkeverő beszédmód (szleng, pátosz, irónia), az intertextuális utalások sokasága (pl. Mikszáth-allúziók), a két elbeszélő önreflexiója és egymás kioltására irányuló játékos harca, a humor, a groteszk és a paródia uralja, és teszi a regényt ún. társadalomkritikai attitűdjével együtt is könnyed, szórakoztató olvasmánnyá. A kortárs kritika a pikareszk regények felől interpretálta a regényt, és kanonikus művekkel párosította: „A Zsír Balázs kalandos, gunyoros, groteszk, realisztikus, néhol naturalisztikus, mint neves elődei, a Gil Blas (Le Sage), a Tom Jones (Fielding), a Kakuk Marci (Tersánszky) vagy az Osztap Bender (Ilf-Petrov).”

A Zsír Balázs Hany Istók alakját parodisztikus módon ragadja meg, kifordítja a hagyományos motívumok eredeti jelentéseit, és egy, a recepciótörténet során rendszerint nem feltétlen piacképes, eszelős alakként tárgyalt figurából farag lángelmét, tudóst. Minthogy a paródia az intertextualitás részeként ragadható meg, és így feltételezi a parodizált alak ismeretét, a szöveg eleve kanonikus történetként értelmezi Hany Istók meséjét. A történet ismerete ugyanis feltétele annak, hogy a befogadó számára könnyedén dekódolhatóvá váljanak a kifordított motívumok, melyekből a szöveg humora táplálkozik.

Az egymáshoz lazán kapcsolódó szekvenciákból építkező, így a nonlineáris olvasásmódot lehetővé tevő történetben Zsír Balázs a Velencei-tó partján egy zsombékon találkozik össze a „vizek Tarzanjával”, Hany Istókkal, aki a Fertő felé való visszatérése során eltévedt, és egy másik tónál kötött ki, s akit az első személyű narrátor Jókai-allúziókkal karakterizál:

Ami a lény lábát illeti, ugyanolyan hártyás volt, akár a keze. Busa fejét göndör, borzas sörény fedte, napcserzette pofáját pedig hosszú szakáll keretezte. Bajusza egész a köldökéig lógott, s majdnem minden szőrszálába csigák meg kagylók ragadtak. Látnivalóan hajlamos volt a misztikára, a bujaságra és a hasvízkórra. Bizonytalanul dadogtam el a nevemet, de közben nem mertem volna mérget venni rá, hogy e fura szerzet képes az emberi beszédre. – Hyvää iltaa! – bökte ki feleletül. Ám aztán kellemes csalódás ért. – Doktor Hany Istók, a hidrobiológia egyetemi tanára vagyok – mutatkozott be, s közelebb totyogott, hogy kezet nyújtson. – How do you do?

Az idézett szövegrészletből is látható, a Zsír Balázs Hany Istók beszédképtelenségének klasszikus motívumát kifordítja, a figura nyelvzseniként való újraértelmezése ennek az elemnek a paródiája. Istók ebben a regényben nemcsak beszélni tud, hanem valóságos nyelvzsonglőr, nyelvtudós, aki Zsírnek finnül köszön, majd angolul érdeklődik hogyléte felől. Nyelvtudásáról tesz tanúbizonyságot akkor is, amikor Zsír Balázshoz útitársként csatlakozva – a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevelének parodisztikus kifordításával – a „Fehérvárra menő műúton” egy török kamiont stoppol le. A Gárdonyi-allúzióként Jumurdzsáknak nevezett sofőrt ugyanis oroszul üdvözli, majd törökül cseverészik vele, hogy aztán újabb bizonyítékát adva hatalmas nyelvtudásának, végül németül köszönjön el tőle. Miközben Fehérváron vízzel frissíti fel magát, francia nyelvismeretéről is számot ad. A regény Hany Istók élete, munkássága és kétéltűvé fejlődése című végjátékából, mely Hany Istók fiktív életrajzát nyújtja, az is kiderül az olvasó számára, hogy Hany doktor tizenkét nyelvből rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával.

A szöveg dr. Hany Istókot nemcsak nyelvzseninek, hanem rendkívüli képességekkel és tanulékonysággal megáldott hősnek mutatja be, ez a gyengeelméjűség hagyományos mozzanatának paródiája. Istók jeleskedik a természettudományokban, akadémikus szinten műveli a hidrobiológiát, de a művészetekben is otthon van. Amint életrajzában olvasható, már gyerekkorában csodagyerek volt, Schubertet játszott zongorán, zenét is komponált, fejből vágta az Ady-verseket, később elvégezte az esztétika szakot az egyetemen, bonyolult, ezért aztán soha el nem olvasott diplomamunkáját pedig Miért szép Heléna, avagy sarokfájós Akhilleusz a fizikoterápián címmel írta. Hany Istók a bölcsészettudomány mellett roppant sajátos biológiai tudással és képességekkel van felruházva: irányítani képes saját (vissza)fejlődését, a Velencei-tóban taoistává válva képessé válik a csigákkal való kommunikációra, akiket felkészít arra, hogy olajjá váljanak, vagy például a madarakat időmértékes verselésre tanítja. Mindezek a vadember típusának játékos és szellemes antitézisei, a szöveg szórakoztató módon alakítja át a rendszerint visszamaradottként értelmezett figurát zsenivé.

A Zsír Balázs szövege a Hany Istók-történet elengedhetetlen kellékét, a víz szerepét is parodisztikusan értelmezi át. A főhőst Fehérváron a szökőkút a vízre emlékezteti, majd miután egy filmforgatás keretében Vata, a pogánylázadó a jurtában megvendégeli, a templomban „Gellért pispekkel” találkozik, és a szenteltvíz felől érdeklődik. Ahogyan Weöres Sándor korábban említett balettje, a Zsír Balázs is humorosan írja újra a szenteltvízzel való találkozás motívumát. Itt Hany Istók professzor blaszfémiát elkövetve megfürdeti a szenteltvízben a magánál hordott kukacot, mely a férfi nemiszerv-jelölője. Mielőtt a tudós Hany Istók álomra hajtaná a fejét, a templomban valláskritikai elmélkedésbe bocsátkozik, és – felidézve a keresztelés motívumát – azt tanácsolja Gellért püspöknek, hogy ne erőltesse rá a gyermekekre az egyházat, ha nem akarja, hogy azok megszeressék a poklot. Szintén a víz és a klasszikus ikonográfiai jegyek paródiájaként értelmezhető, hogy Hany Istók ebben a szövegben ékszerként hordja magán a kagylókat és a csigákat.

A pikareszk regény Hany Istók meztelenségét az altestiség felől dolgozza át humoros motívummá. A Velencei-tónál, a strandon méretes hímtagja csodálkozó tekintetek tárgya lesz: „s (kivált a leánykák) csodájára jártak hatalmas férfiasságának. A vidám sivalkodásnak se vége, se hossza nem volt. Az apák haragos, az anyák csillogó tekintettel szemlélték az ingyencirkuszt, s jó órába tellett, míg sarkunkban az apróhaddal, majd az utolsó lépésekben már nélkülük, elhagytuk a strand területét.” A szöveg a szemérmesség hagyományos jelét, a fügefalevelet a már említett kukac révén szubvertálja, amely parazitaként tapad hősünkre, a török kamionos járművében kókadozik, ezért aztán Istóknak nyállal kell felfrissítenie, Vatával való találkozásakor kumisszal locsolja, majd erre következik a tabutörés netovábbjaként a templomi jelenet. A szöveg szöges ellentétébe fordítja a klasszikus testkánonnal szembeállított groteszk külső megjelenés hagyományos elemét is, méghozzá azzal, hogy Hany Istókot ironikusan izmos macsóként, „darwini remekműként” interpretálja. A szerzőpáros parodisztikus Hany Istók-olvasatában a csodagyerekből – pusztán saját akaratából – kétéltű lesz, és ezzel a visszájára fordítja a hagyományos elbeszélésváltozatok regresszió-evolúció logikai sorrendjét. Istók ugyanis olyan környezetben nő fel, ahol a géniuszok minden bokorban megteremnek, ők azonban irigyek teljesítményére, és ez a meg nem értettség végül akadémiai környezetben abban csúcsosodik ki, hogy széttöri a tudósok fején a székeket. A szöveg ezzel magyarázza menekülését, a hajdúk szerepét pedig itt az őt üldöző rendőrök veszik át. A keresésmotívum és a hansági ingoványos talaj szellemes megfelelője az, amikor Hany Istók rollerrel menti a bőrét, és a szirénázó Ladák a hepehupás talaj miatt nem érik utol. Végezetül pedig az erdőben megtalált ruhafoszlányok humoros átirata a roller lesz, melyet a Rendőr Múzeumban állítanak ki bizonyíték gyanánt.

A Zsír Balázs című regény könnyed és humoros Hany Istók-értelmezése éles kontrasztot képez a diszkurzust eluraló patetikus és komoly hangvételű megközelítésmódokkal, és bár a szövegszerveződés technikája mindvégig ugyanazt a receptet – az ismerős motívumok szemantikájának kifordítását – alkalmazza, innovatív megoldásaival teljesen egyedül áll az irodalmi korpuszban.

A Könyvhéten
2012. június 9-én, szombaton,
14:00 – 15:00 óráig
G. és N. urak
a Tarandus Kiadó standjánál
dedikálják
a Zsír Balázs olajra lép
című kötetüket.

G. és N. urak
ZSÍR BALÁZS OLAJRA LÉP

  című könyvének bemutatója december 20-án, kedden, 19.00 órakor volt
az ALEXANDRA IRODALMI KÁVÉHÁZBAN.

Az ott készült videó itt tekinthető meg két felvonásban:

I.

 


II.


 

A kötet kapcsán (december 20-án) beszélgetést közölt N. úrral: a

A napilapos verzió másnap, december 21-én jelent meg.
 

Könyvünkről
Kovács Attila Zoltán főszerkesztő
és Havas Henrik beszélget
a Klubrádió
Ötös című műsorában.

 

  

A 2011. decemberi

P l a y b o y -ban

szintén foglalkoztak a „négybalkezes” kópéval.

G. úr: bár az említett orgánum többé-kevésbé (inkább többé)

hímsovén tartalma a mi Zsírunk nélkül is épp eléggé sikamlós.

N. úr: ahogy tisztelt kollégám szójátéka is épp eléggé sz...r.



lirakk.jpg
Líra Könyvklub

Egy pozitív fogadtatás...



Szentmihályi Szabó Péter Könyv című műsorában 

 

 G. és N. urak
Zsír Balázs olajra lép 

című pikareszk regény
szerzői is szóhoz jutottak...
 

 Az adás itt tekinthető meg:

logo_echo.jpg

 

2011. november 5., szombat

Szentmihályi Szabó Péter Könyv című műsorában
 Zsír Balázs (is) olajra lép,
 írói pedig színre...


Egyesek szerint a regény régimódi (a kópéhagyomány fölelevenítése miatt), mások szerint épp ellenkezőleg, a túlzásig modern (a szerzőcserék és nézőpontváltások miatt).

A befogadói oldal örök paradoxona ez. Régi nóta.

Ugyanaz a szöveg az egyik olvasónak divatjamúlt, a másiknak modernkedő, a harmadiknak pornográf (pár buli-, muri- és orgiarészlete miatt), míg a negyedik kuszának érzi a cselekményt (az el-, mellé- és néha félrebeszélői mesélésmód miatt).

12.30-kor tehát kapcsoljanak vakmerően az Echo TV-re.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.